Tematikus elemzések
2003. november
Gazdasági Havi Tájékoztató
A magyar gazdaságban a III. negyedévben megállt a gazdasági növekedés lassulása. A versenyszektorban az ipar, az építõipar és a mezõgazdaság teljesítménye azonban eltérõen alakult. Határozott élénkülés tapasztalható a nagy gazdasági súlyt képviselõ iparban. A III. negyedévben elért növekedési ütem magasabb, mint az elsõ félévi teljesítmény, és meghaladja a tavaly III. negyedévi mértéket is. Az ipar fejlõdése továbbra is meghatározóan az exporton alapul, a termelés növekményének túlnyomó részét a külföldi piacokon értékesítették, miközben a belföldi eladás alig változott. Az élénkülés az ipar egyre több ágazatára terjed ki. A III. negyedévben azon ágazatok száma, amelyek termelése nem érte el a tavalyit vagy stagnált, négyre csökkent (textilipar, cipõipar, a vegyiparból a kõolaj-feldolgozás és az „egyéb” ágazat). Az ipari termelékenység mind az I–III. negyedéves idõszak egészében, mind a III. negyedévben gyorsabban nõtt, mint maga a termelés. Az építõipar I–III. negyedévi teljesítménye kissé alatta maradt a tavalyinak. A csökkenés a kiugróan magas bázishoz képest következett be. A III. negyedévben az építõipari vállalkozások már tartani, sõt kissé növelni tudták a tavalyi kiemelkedõen magas teljesítményüket. A mezõgazdasági termelés az idei súlyos aszálykár következtében a tavalyi alacsony szintet sem éri el. A III. negyedévben a GDP termelése és felhasználása között kialakult aránytalanság valamelyest mérséklõdött ugyan, de továbbra is nagy. A GDP növekedésében felhasználási (keresleti) oldalról meghatározó szerepe van a lakosság fogyasztásának. A lakossági fogyasztás alakulásával kapcsolatban álló adatok arra utalnak, hogy a növekedés üteme a III. negyedévben mérséklõdött, de így is nagyobb, mint a GDP-é. A folyó fizetési mérleg I–III. negyedévi hiánya több, mint duplája a tavalyinak. A hiány növekményéhez a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlása kétharmad részben járult hozzá, mintegy harmada pedig a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A gazdaság reálfolyamataiban kialakult egyensúlyhiány következményeként magas és növekvõ az államháztartás deficitje.
Letöltés (pdf, 271 KB)
