Tematikus elemzések
Gazdasági Havi Tájékoztató
Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki 2009 tavaszán kérdőíves kutatást folytatott
314 magyarországi vállalkozás körében, melynek célja a gazdasági válság
hatásainak feltérképezése, valamint ezen hatások kivédésére tett, illetve
tervezett vállalati ellenlépések felmérése volt.
Az adatok alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a közepes méretű,
a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet
exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, valamint az építőiparban
tevékenykedő vállalatok rendelkeznek banki hitellel. A bankhitelt felvett
vállalatok 14%-a beruházási hitellel, 43%-a forgóeszköz-hitellel, 43%-a pedig
mindkét típusú hitellel rendelkezik. Döntő többségük (81%-uk) forintban vett
fel bankhitelt, 34%-uk euróban, 22%-uk svájci frankban, 2%-uk pedig egyéb
valutában.
A kutatás során vizsgált vállalatok körülbelül egyharmada rendelkezett a
kérdezés időpontjában banki devizahitellel. Az adatelemzésből azt a
következtetést vonhatjuk le, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével nő a
devizában eladósodott cégek száma. A régiós bontásból az látszik, hogy – a
forinthitelhez hasonlóan – a devizahitel is az ország nyugati részében a
legelterjedtebb. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy devizahitellel
leggyakrabban a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások
rendelkeznek (37%).
Devizakitettség azon vállalatok esetében áll fenn, melyek rendelkeznek
külföldi devizában felvett bankhitellel, de nem exportálnak. Ez mindössze a
megkérdezett cégek 9,3%-ára volt igaz, ami a vállalatok óvatos pénzügyi
magatartásának a jele.
A pénzügyi fegyelem vizsgálata során az derült ki, hogy legnagyobb arányban
a kisebb méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél
kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, az alacsony
árbevételű, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok körében fordult
elő, hogy üzleti partnereiknek vagy az államnak késve fizettek.
A megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek már leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.
