Tematikus elemzések
2002. szeptember
A feldolgozóipar versenyképességének változása az elmúlt másfél évben
Az elmúlt egy-másfél évben több évtizede nem tapasztalt reálbér-emelkedés jellemezte a magyar gazdaságot: a reálkeresetek 2 év alatt összesen majdnem 20%-kal emelkedtek. 2002-ben az év elsõ nyolc hónapjában a költségvetési szektorban több mint 23%-kal, ezen belül a közigazgatásban, honvédelemben 33%-kal(!) volt magasabb a reálbér, mint 1 évvel korábban. A versenyszektorban ennél mérsékeltebb, 11,5%-os reálbéremelésre került sor. Mivel azonban - a költségvetéssel ellentétben - ennek a fedezetét a vállalatoknak maguknak kell megteremteniük, a mérték még meglepõbb, mint a költségvetési béremelések.
Ezzel kapcsolatban különbözõ vélemények láttak napvilágot az elmúlt hetekben. Ezek között vannak olyanok, amelyek szerint további jelentõs béremelések a magyar feldolgozóipar versenyképességét, exportját és tõkevonzó képességét veszélyeztetik. Más vélemények szerint folytatni kell a magyarországi bérek felzárkóztatását az európai színvonalra, mivel az EU-országok átlagához viszonyítva a magyar bérek relatív színvonala alacsonyabb, mint az egy fõre jutó GDP, azaz a bérekben jobban el vagyunk maradva, mint a gazdaság teljesítményében. Ebben az írásban nem a bérköltségek szintjével, hanem az elmúlt évek gyors változásainak a hatásával foglalkozunk. Megítélésünk szerint ugyanis rövid távon, gazdaságpolitikai szempontból a fõ kérdés az, hogy mekkora bérköltség-emelkedést tud elviselni a gazdaság egyik évrõl a másikra, milyen bérköltség-növekményhez képesek a magyar termelõk rövid távon alkalmazkodni.
Ezzel kapcsolatban különbözõ vélemények láttak napvilágot az elmúlt hetekben. Ezek között vannak olyanok, amelyek szerint további jelentõs béremelések a magyar feldolgozóipar versenyképességét, exportját és tõkevonzó képességét veszélyeztetik. Más vélemények szerint folytatni kell a magyarországi bérek felzárkóztatását az európai színvonalra, mivel az EU-országok átlagához viszonyítva a magyar bérek relatív színvonala alacsonyabb, mint az egy fõre jutó GDP, azaz a bérekben jobban el vagyunk maradva, mint a gazdaság teljesítményében. Ebben az írásban nem a bérköltségek szintjével, hanem az elmúlt évek gyors változásainak a hatásával foglalkozunk. Megítélésünk szerint ugyanis rövid távon, gazdaságpolitikai szempontból a fõ kérdés az, hogy mekkora bérköltség-emelkedést tud elviselni a gazdaság egyik évrõl a másikra, milyen bérköltség-növekményhez képesek a magyar termelõk rövid távon alkalmazkodni.
Letöltés (pdf, 164 KB)
