Tematikus elemzések
2003. július
A közép-kelet-európai országok gazdasági mutatóinak alakulása az elmúlt 4-5 évben
2003 májusi Gazdasági Havi Tájékoztatóban bemutattuk, hogyan állnak az egyes csatlakozó országok az euró bevezetéséhez szükséges ún. Maastrichti kritériumok teljesítése terén. Azóta a kérdés méginkább aktuálissá vált, mivel a magyar kormány bejelentette, hogy 2008. január elsején csatlakozni kíván az Európai Monetáris Unióhoz, s gazdaságpolitikai stratégiáját e cél szem előtt tartása mellett alakítja. A többi ország még nem nyilatkozott ilyen egyértelműen, azok sem, amelyek már jelenleg sokkal inkább megfelelnek a kritériumoknak, mint Magyarország. Mint a májusi GHT-ban közölt adatokból kitűnt, a magyar gazdaság a maastrichti kritériumok (fogyasztói árindex, költségvetési hiány és államháztartási adósság/GDP) terén a harmadik harmadban foglal helyet a csatlakozó országok között, azaz a vizsgált egyensúlyi mutatói a legrosszabbak között vannak. Ebben a Tájékoztatóban a csatlakozó országok néhány egyéb, ún reálgazdasági mutatóját hasonlítjuk össze: az egy főre jutó GDP és a gazdasági növekedés mutatóit, az ipari és az építőipari termelés folyamatait, valamint a foglalkoztatási és aktivitási ráta számait. Megállapítható, hogy Magyarország mind az egy főre jutó GDP, mind a gazdasági növekedés terén, valamint a termelési mutatókban előkelő helyet foglal el a csatlakozó országok között. A vizsgált országok között a balti országok mutatnak kiemelkedő növekedést az elmúlt 3-4 évben, de Szlovákia GDP-növekedése is jóval az átlag feletti. Tekintve, hogy a szlovák egy főre jutó jövedelem alig marad el a magyarétól, a növekedési ütemkülönbség fennmaradása esetén Szlovákia hamarosan megelőzheti Magyarországot az egy főre jutó jövedelem rangsorában. Csehország és Lengyelország makrogazdasági mutatói azonban többségükben elmaradnak a megfelelő magyar adatoktól.
Letöltés (pdf, 291 Bytes)
