Hírek

2010. július 12.
KKV Körkép (2010/2): Késedelmes fizetés, internethasználat és üzleti várakozások
Tovább ›
2010. május 12.
A GVI konjunktúra-felmérése (2010/1): Jelentős mértékben javultak a magyar cégek várakozásai
Tovább ›
2010. május 05.
KKV Körkép (2010/1): Késedelmes fizetés és üzleti várakozások
Tovább ›
2010. március 28.
A gazdasági válság földrajza - 2010. január
Tovább ›
2010. március 01.
A bruttó hazai termék (GDP) 2009 utolsó negyedévében
Tovább ›

archívum

Konjunktúra mutatók

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül (%), 2010. január

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül (%), 2010. január
Az előzetes várakozásoknak megfelelően novemberben, decemberben és februárban is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aktív korú népességen belüli aránya. A legjelentősebb növekményt 2010 legelső hónapjában regisztrált az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, hiszen a december havi 604 ezerről januárban 653 ezerre, februárban pedig 659 ezerre növekedett a Munkaügyi Kirendeltségek regisztereiben szereplők száma. 2010 januárjában újra emelkedett az álláskeresők számának éves növekedési üteme is, 28,3%-ra. A jelentős mértékű növekedés elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igényéből fakad, de január hónapban a pályakezdő fiatalok beáramlása is kedvezőtlenül hatott. Az újra romló tendencia hátterében tehát elsősorban szezonális indokok állnak.

Az álláskeresők aránya szintén jelentősen emelkedett januárban (a decemberi 9%-ról 9,7%-ra), ebben azonban nem csupán a munkát keresők számának emelkedése játszott szerepet, hanem a munkavállalási korú népesség csökkenése is. Az ÁFSZ ugyanis ez utóbbi adatot évente frissíti, és az év során minden hónapban a januárban meghatározott népességszámot használja vetítési alapként. Az arányszám januári növekedésének másik oka tehát a vetítési alap csökkenése. Ennek hatása nem minden térségben azonos: a vándorlási többlettel, illetve a népesség növekvő számával jellemezhető agglomerációs térségekben ez javítja a munkanélküliségi mutató értékét, a népességet vesztő térségekben (így pl. az alföldi, dél-dunántúli, észak-magyarországi régiókban) felerősíti a romló tendenciát.