MKIK GVI

Az alábbi tanulmánykötet szerzői arra vállalkoztak, hogy az elmúlt évtized(ek) tendenciáinak nyomon követésével és elemzésével világos képet adjanak az észak-magyarországi régió gazdasági fejlődésének trendjeiről és a régió gazdaságának jelenlegi helyzetéről. Munkacsoportunk arra törekedett, hogy e trendeket időben lehetőleg minél távolabbra visszatekintve rajzolja meg – ezáltal felhívva a figyelmet a régió gazdasági fejlődését befolyásoló hosszú távú tendenciákra. Másrészt a komparatív szempont érvényesülését is fontosnak tartjuk: azt, hogy a régió gazdaságának helyzetét leíró mutatókat minden esetben összevessük az ország más területeit jellemzőkkel. Továbbá azt, hogy kistérségi és település szintű elemzés segítségével kimutassuk a régión belüli – eltérő fejlődési pályát bejáró, és a jövőben feltehetően – eltérő fejlődési pályát befutó település csoportokat; és a közelgő EU csatlakozás és a szlovák-magyar határ „virtuálissá válása” okán az északi régió gazdaságföldrajzi és -történeti kapcsolataira tekintettel röviden megrajzoljuk két szlovákiai megye (a kassai és a besztercebányai) gazdasági helyzetét. Ezen túl néhány, alapvetően nehéziparáról és bányászatáról híres külföldi (francia, német, angol, amerikai) régióban az ipar leépülésének, átalakulásának, az adott régió talpra állásának, illetve kudarcának példáját is segítségül hívjuk abban, hogy reális képet kaphassunk az északi régió fejlődését hosszú távon alakító tényezőkről. A kötetben szereplő tanulmányok több tanulsággal is szolgálhatnak azokhoz a vitákhoz, amelyek célja az észak-magyarországi régió, a régió megyéi, térségei fejlődési lehetőségeinek és fejlesztési alternatíváinak tisztázása, illetve meghatározása. A tanulságok első csoportja a térség gazdasági helyzetének fontosabb mutatóival kapcsolatos, a második csoport azzal, hogy milyen tendenciák és tényezők befolyásolják, illetve határozzák meg a térség jelenlegi gazdasági helyzetét, a harmadik pedig azzal, hogy milyen összefüggések és tényezők lehetnek hatással e helyzet jövőbeli alakulására. Az észak-magyarországi régió gazdaságának állapotát leíró jellegzetességek, és fontosabb jellemzők között öt tényezőre kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt – bár az ipar a régióban sokat vesztett jelentőségéből az utóbbi húsz évben, de – Észak-Magyarországot továbbra is az ország iparosodottabb területeihez kell sorolni, akár a foglalkoztatást, akár a hozzáadott-érték termelést nézzük. Másrészt szembetűnő e térség gazdasági értelemben és tendenciáiban is rendkívül heterogén jellege. Egymás mellett találhatunk itt az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségeket (főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken) és virulens, gyorsan fejlődő, gazdagodó térségeket (többnyire a régió déli, főútvonalakhoz és autópályákhoz közel eső részein). A ’90-es években a statisztikai adatok a gazdasági szerkezetben, az infrastrukturális ellátottságban, a gazdasági növekedésben, és a lakosság anyagi helyzetében is rendkívül nagy területi különbségek jelenlétét mutatják.