MKIK GVI

A kutatásban a vállalkozások foglalkoztatási ill. üzleti helyzetét, kilátásait valamint a szakképzett és szakképzetlen pályakezdők iránti keresletüket ill. ennek meghatározó tényezőit vizsgáltuk. Ezen túlmenően elemeztük a kereseti viszonyok, a bérnövekedés és a pályakezdőkkel való elégedettség tényezőit.
A gépipari cégeknél átlagosan jelentős túlsúlyban van a szakképzett fizikai munkaerő, szemben a rutinmunkát végző segéd- vagy betanított munkásokkal. Mind a nehéziparban, mind a könnyűiparban hozzávetőlegesen fele-fele arányban oszlanak meg a fizikai munkások szakképzettek és betanítottak között, sőt, a rutinmunkások enyhe – a nehéziparban erősebb – túlsúlyban is vannak. A külföldi tulajdon arányának növelésével együtt növekszik a szakképzett alkalmazottak aránya a fizikai munkások között. A külföldi, átlagosan jobb üzleti helyzetben lévő cégek könnyebben meg tudják fizetni a szakképzett vagy magasan képzett munkaerőt, a magyar cégek azonban elindultak a fokozatos felzárkózás útján, ami megmutatkozik az egyre magasabb szakmai színvonal megkövetelésében.
A gépipari cégek között ugyan átlagosan viszonylag kedvezőbb a munkaerő-igényesség mutatója, de a nagyobb súlyú cégek rosszabb mutatóval rendelkeznek, és ezzel az ágazati csoport aggregált mutatóját lefelé húzzák. Az export súlya szerint a nagyobb arányban kivitelre termelő cégek munkaerő-igényessége nagyobb, mint a kisebb export-hányaddal rendelkező vállalkozásoké.
2005 végéig a legnagyobb feldolgozóipari cégek létszámában enyhe, átlagosan 1-2 fős csökkenés várható. A gépiparban létszámbővülésre elsősorban csak a nagy cégek számítanak, míg ebben a létszám-kategóriában mind a könnyű-, mind a nehéziparban átlagos létszámcsökkenés várható. A könnyűiparban nem csak a nagy, hanem a közepes cégeket is érintik a leépítések. A nehéziparban a kis és közepes cégeknél várható enyhe létszámnövekedés. A külföldi tulajdonú cégek átlagosan inkább számítanak növekedésre, mint a tisztán magyar tulajdonban lévők.
A felmérés eredményei szerint a bruttó bérek átlaga vizsgált feldolgozóipari cégeknél 2004-ben 120 ezer Ft volt. Ezen belül a nem fizikai foglalkozásúak átlagosan bruttó 167 ezer Ft-ot, a fizikai foglalkozásúak pedig 102 ezer Ft-ot kerestek. A könnyűiparban a legrosszabbak a kereseti viszonyok, míg a gépiparban található a legtöbb magas átlagbért fizető cég. A tisztán külföldi tulajdonú cégek a fizikai és a nem fizikai foglalkoztatottaknak is átlagosan magasabb bruttó bért fizetnek. Mind a fizikai, mind a nem fizikai foglalkozásúak bruttó bére 2005-ben átlagosan 5 %-kal emelkedik. A nehéziparban várható a legerősebb átlagos béremelkedés, ezt követi a gépipar és a sereghajtó ismét a könnyűipar.
Az érettségizettek többnyire ugyanazokra a szempontokra kaptak jobb, ill. rosszabb értékelést, mint az érettségi nélküli pályakezdők, viszont érettségi nélkül a pályakezdők minden szempont szerint gyengébb minősítést kaptak. Kiemelkedik az érettségi nélküliek lemaradása mind az érettségizettekhez, mind saját képességeik átlagosztályzatához képest a korszerű műszaki ismeretek, és a gazdasági ismeretek terén, az idegennyelv-tudás tekintetében pedig jelentősen gyengébb értékelést kaptak. Ennek ellenére folytatódni látszik a javuló tendencia a pályakezdők tudásszintjének megítélésében. Az érettségizettek a gazdasági ismereteikre, és az idegennyelv-ismeretre kaptak gyengébb osztályzatot, igaz, az utóbbi megítélése az előző évhez képest szembetűnően javult. A külföldi tulajdonú cégek minden szempont tekintetében elégedettebbek az érettségi nélküli pályakezdőkkel, mint a magyar vállalkozások.