MKIK GVI

A tanulmány a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket kívánja feltérképezni. A kutatás a 2009 nyarán szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséget – tehát szakmát – szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét veszi górcső alá, azt vizsgálva, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt mintegy nyolc hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra, valamint el tudtak-e helyezkedni saját szakmájukban.

2010-es kutatásunk szerves folytatása a 2009-ben első alkalommal elvégzett vizsgálatnak, így adataink összehasonlíthatóak a tavalyi eredményekkel. Az idei tanulmányban az egy év alatt bekövetkezett változásokra helyezzük a hangsúlyt, azonban eredményeinket nem interpretálhatjuk valós tendenciákként, mivel két adatfelvétel nem elégséges ilyen következtetések levonására. A tavalyi tanulmányhoz képest két új téma is bekerült a 2010-es kutatásba: megvizsgáltuk egyrészt azt, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a fiatalok szakmaválasztásában, másrészt pedig feltérképeztük azt is, hogy mely készségeket kell a fiatal szakképzetteknek a munkahelyükön elsajátítaniuk ahhoz, hogy jól elláthassák feladataikat. Emellett 2010-ben az első adatfelvételhez képest pontosabb, differenciáltabb mutatókkal mérjük a szakmájukban elhelyezkedő, illetve a szakmát elhagyó fiatalok arányát.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a 2010-ben megkérdezett szakképzett pályakezdők iskolájukkal és szakmájukkal – a 2009-es eredményekhez hasonlóan – elégedettnek mondhatóak. A gyakorlati képzőhellyel kapcsolatban szintén elmondható, hogy még a 2009-es, igen kedvező eredményekhez képest is javult a megkérdezettek véleménye. A szakmában elérhető jövedelemmel kapcsolatos benyomások is kedvezőbbekké váltak. A szakiskolában elsajátított tudás munkahelyeken történő hasznosíthatósága azonban 2009 és 2010 között romlott az adatok szerint. A kérdezés időpontjában dolgozó fiatalok 39%-a jelezte, hogy a szakiskolában mindent megtanult, amire a munkahelyén szüksége van, 61%-uk viszont arról számolt be, hogy volt olyan készség, amit munkahelyén kellett elsajátítania. Idén a 2009-es adatfelvétel eredményeihez képest romlott a fiatal szakképzettek munkaerő-piaci pozíciója. A megkérdezettek között csökkent az alkalmazottak aránya, a munkanélkülieké pedig nőtt, ezen kívül az álláskeresés átlagos időtartama is növekedett. Ezen kedvezőtlen tendenciák a gazdasági válság negatív hatásaival, főként a munkaerő iránti kereslet nagymértékű visszaesésével magyarázhatóak. Mind a 2009-es, mind a 2010-es adatfelvételünk eredményei arra utalnak, hogy a későbbi elhelyezkedési esélyek, illetve a vállalkozás indítása, vagy a továbbtanulás ténye szorosan összefügg az általános iskolai és főként a szakiskolai tanulmányi eredményekkel. A végzést követő körülbelül 8 hónapban elhelyezkedni tudók, a vállalkozók, illetve a továbbtanulók rendre jobb tanulmányi eredményeket értek el, mint akik munkanélküliek lettek, vagy alkalmi munkákból tartják fenn magukat. A foglalkoztatottak körében a munkahellyel való elégedettség javult 2009-hez képest. Az adatok azt mutatják, hogy azok a szakképzettek, akik szakmájukban tudtak elhelyezkedni, átlagosan elégedettebbek munkahelyükkel, a tanulttól eltérő szakmában dolgozók pedig átlagosan kevésbé elégedettek azzal.

A szakmájukból „kilépő”, tehát nem a saját szakmájukban dolgozó végzett szakképzettekre az idei adatelemzés során is különös figyelmet fordítottunk, mivel ez megmutatja a hiányszakmák és a túlképzés újabb fontos vetületét. Az adatelemzés azt mutatta, hogy tavaly óta csak enyhén mérséklődött a nem saját szakmájukban elhelyezkedő szakképzettek aránya, mely 2010-ben körülbelül 67%-ra tehető. 2009 és 2010 között az elektrotechnika-elektronika, az élelmiszeripar és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban végzettséget szerzettek között csökkent a kilépési arány, a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, valamint a közlekedés szakmacsoportban viszont növekedett. A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a tavalyi felmérés adataihoz képest a kilépési arány jelentősen csökkent a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, számottevő növekedést pedig Közép-Magyarország esetében tapasztaltunk. A különböző kilépési mutatók azt jelzik, hogy 2010-ben a szakképzett fiatalok mintegy 70%-a valamilyen formában részét képezi a szakmájára vonatkozó munkakínálatnak, de csak a felük használta – munka vagy tanulmányok során – 2009-ben megszerzett szakmáját. Szintén az 50%-uk esetében valószínűsíthető, hogy végzés után el tudnak helyezkedni saját szakmájukban.