MKIK GVI

A GVI 2001 júniusban empirikus vizsgálatot folytatott mintegy 500 magyar exportáló cég körében az árfolyamsáv szélesítésének az exportáló vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt várható hatásairól. Ennek a vizsgálatnak a folytatásaként, 2002 február és április között megkerestük az első felvételben választ adó 448 céget azzal a céllal, hogy felmérjük, közel egy évvel korábbi várakozásaik milyen mértékben teljesültek. A második felvétel során 256 cég válaszolt kérdéseinkre. A válaszadó cégek viszonylag nagy aránya, 37%-a számolt be arról, hogy forintban számított exportja csökkent 2001-ben az előző évi szinthez képest. 11%-uknál nem volt változás és az export a cégek 51%-ánál nőtt valamilyen arányban. Ugyanakkor, a cégek 75%-ánál a tényleges export elmaradt a tervezettől és 48%-uk szerint ebben nagy szerepet játszott az árfolyamsáv szélesítés és a forint árfolyamának erősödése. A magyar export tervezettől való elmaradását ugyanis más, külső tényezők is okozták 2001-ben, elsősorban a fő felvevőpiacok lanyha konjunktúrája miatti alacsony importkereslet. Ehhez pótlólagos teherként jelentkezett a vállalatok számára exportjuk forintban kifejezett értékének a csökkenése.
Az árfolyamsáv szélesítése a cégek jelentős részét érintette negatívan, különösen azokat, amelyek már eleve alacsony (10% alatti) profithányaddal dolgoztak, főként belföldi beszállítókra támaszkodtak, kizárólag külföldre termeltek és eladásaikon belül viszonylag magas (80% feletti) volt a bérmunka aránya. Azoknál a cégeknél, ahol a bérmunka aránya a 80%-ot meghaladja, a cégek több mint a fele számolt be a forintban számolt export csökkenéséről, míg a lekérdezett minta egészében a cégek 37%-a. Ez a negatív hatás rövid távon csak a cégek töredékénél okozott végzetes gondokat az exportáló vállalatok körében.