MKIK GVI

2012 szeptember-október között került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának 2012. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

A legtöbb nemzetközi elemzőcég Magyarországra vonatkozó elemzéseiben rontotta idei előrejelzését. 2012 egészére 1 százalék fölötti GDP-csökkenést várnak, 2013-ra pedig enyhe, kockázatokkal terhelt növekedést, illetve az OECD prognózisa szerint jövő évben is recesszióban lesz a magyar gazdaság ( -0,1 % os növekedési ütem várható). Az adatokból az is látszik, hogy többek között az euróövezet adósságválsága is terheli a kelet-európai gazdaságokat.

Az adatfelvétel eredményeit figyelembe vevő GVI becslés szerint 2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók száma.

Az MKIK GVI vállalati konjunktúra vizsgálatára idén októberben minden eddiginél több válasz érkezett. Az üzleti helyzet és várakozások felmérésére irányuló kérdőívre összesen 3.182 vállalatvezető válaszolt. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében megvalósuló vállalati konjunktúra vizsgálat messze a legkiterjedtebb, legtöbb cég válaszain alapuló vizsgálattá vált Magyarországon.

Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve a romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Ezt helyzetet a munkaerő-kereslet némi csökkenése, az értékesítés volumenének és ezen belül az export értékesítés stagnálása, és a beruházások további csökkenése jellemzi.

2012 áprilisában huszonkilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisában minden eddiginél többen, a megkeresett vállalkozások közül 2.558 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket.

A 2012. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon javultak az üzleti várakozások: a tavaly októberi nagymértékű visszaesés után némileg bizakodóbbá váltak a cégek. A GVI konjunktúra mutatója az októberi 1,3 pontról 7,4 pontos növekedést követően 8,7 pontra emelkedett. Figyelmeztető azonban és a pozitív elmozdulás törékenységére is fényt vet, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk. Ezek szerint az idei a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) 2012 január 24-én mutatta be elemzését, mely a hazai munkaerő-piac legnagyobb reprezentatív felmérés-sorozatának legújabb eredményeit tartalmazza. Az elemzés több mint 7000 cég vezetőjének a foglalkoztatásra, a cég üzleti helyzetére, valamint a cég jövő kilátásaira vonatkozó válaszait dolgozza fel.
A kutatás megvalósulása közel félezer szakértő munkájának gyümölcse, akik az adatfelvétel előkészítésében, az adatfelvétel terepmunkájában, az adatok rögzítésében, feldolgozásában és elemzésében vettek részt, illetve készítették az adatfelvételt támogató számítástechnikai fejlesztéseket.
A felmérést az NGM támogatta.

A sajtótájékoztatóra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kossuth téri épületében került sor.

2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amelynek kérdőívére 1.926 vállalatvezető válaszolt.

Az adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon újabb fordulópont történt az üzleti bizalom alakulásában: megszakadt a 2009. október óta megfigyelhető javuló tendencia és újra meredeken romlottak a vállalkozások várakozásai. A GVI Konjunktúra Mutatója ugyan pozitív tartományban tartózkodik még, de az áprilisi + 16,8 pontról 15,5 pontos csökkenést követően 1,3 pontra süllyedt. Ilyen mértékű romlás a válság 2008. októberi kirobbanásán kívül nem volt megfigyelhető 1998 óta a magyar üzleti szektorban. Ha az adatokat az egye évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a harmadik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.

Az eredmények tehát egyértelmű negatív fordulópontról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban megszakadt, leállt a válságból való kilábalás folyamata: mind az üzleti helyzet megítélése, mind az üzleti várakozások kedvezőtlenné váltak.

2010 októberben huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év októberben a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket ? vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A válaszadók 48%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 18%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 25%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 9%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 23%-a, építőiparban 16%-a, kereskedelemben 21%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 40%-a.

A tavaly októberi felvételhez viszonyítva, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 októberében továbbra is javulást jelez a GVI konjunktúra mutatója: a magyar vállalkozások üzleti bizalmi indexe továbbra is a pozitív tartományban tartózkodik. Ha azonban a fél évvel ezelőtti, áprilisi eredményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, akkor ehhez képest a októberi eredmények már mérséklődő optimizmusról tanuskodnak, amelyet leginkább a korábbinál rosszabb jövőre vonatkozó várakozások magyaráznak. A tavaly októberi mélypont, -9% után, 2010 áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott, majd idén októberben +10,4%-ra csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a ?Diplomás pályakezdők a versenyszektorban? elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét.

Kiadványunk célja, hogy a laikusok számára is érthető módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát.

A kiadványban olyan újdonságok is olvashatóak, mint például a gazdasági válság hatása a friss diplomások keresletére, a bérezés tényezői vagy a felsőoktatási intézmények lokális népszerűsége.

A GVI 2010 márciusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében harmadik alkalommal folytatott kérdőíves adatfelvételt, melyben a vállalatok üzleti helyzetén és várakozásain túl azt is feltárjuk, hogy a magyar cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképeztük. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok gyakrabban alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válsághoz való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján.

A három adatfelvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET 30., new york-i konferenciáján (https://www.ciret.org/conferences/newyork_2010) mutattunk be 2010. október 14-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

1306 cégvezető válaszainak elemzése

Fordulópontot jelez a GVI konjunktúra mutatója 2009 októberben a magyar vállalkozások várakozásaiban. Az áprilisi -18%-ról októberre -9%-ra erősödött a konjunktúra mutató értéke. A gazdasági válság hatására tavaly októbertől megfigyelhető, szinte szabadesésszerű csökkenés után az októberi felmérés szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági válság elérte a mélypontját. Ez az eredmény alátámasztja az áprilisi felvétel elemzésekor tett feltételezésünket: az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő biztató jeleket 2009 végére.

A GVI bizonytalansági mutató magas értéke (0,42) azonban arra figyelmeztet, hogy nagyon törékenyek még a válságból való kilábalásra utaló folyamatok.

A GVI 2009 júniusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében megismételte márciusi  adatfelvételét. Az eredmények a vállalatok általános jellemzőin és különböző konjunktúramutatókon túl bemutatják a vállalatok előző félévi hitelfelvételeit, devizakitettségét, pénzügyi fegyelmét és a válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére választott eszközeiket is. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

Az elemzés eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar vállalatok egyszerre számos eszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy csökkentsék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az exportáló és a külföldi tulajdonnal rendelkező vállalatok aktívabban reagáltak a válságra, mint a többi cég: a válságkezelő eszközök többségét nagyobb valószínűséggel alkalmazták. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vállalatok egy részét olyan súlyosan érintette a válság, hogy kénytelenek voltak minden lehetséges eszközt megragadni a hatások kivédésére. Így magyarázható, hogy a munkavállalóik egy részét elbocsátó cégek között magasabb arányban találtunk olyanokat, melyek egyéb eszközöket (részmunkaidőre való áttérés, bércsökkentés, beruházások elhalasztása, szolgáltatások leépítése) is alkalmaztak, mint az elbocsátással nem élő vállalatok között. Tehát az elbocsátás és más kiadáscsökkentő, kapacitásszűkítő eszközök között nem helyettesítő, hanem kiegészítő kapcsolatot jeleztek adataink.

A márciusi és júniusi felvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET / KOF / GKI budapesti workshopjának keretében (https://www.ciret.org/workshops/budapest/program) mutattunk be 2009. november 9-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Mélyen a tavaly októberi szint alá csökkent a GVI konjunktúra mutatója. Szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden cégcsoportot megegyező arányban érint 2009 első felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő biztató jeleket 2009 végére.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól. Egy 7406 vállalat megkérdezésével készült vállalati adatfelvétel eredményei.

Drámai mértékű romlásról tudósít az MKIK GVI (Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet) októberi konjunktúra vizsgálata: a 2008 első félévi enyhe javulás után, amelyet a GDP növekedési ütemének kismértékű emelkedése kísért, a pénzügyi válság nyomán bekövetkező reálgazdasági válság mindent elsöprően mutatkozik meg a magyar vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és legfőképpen a rövid távú kilátásokban. Ezek a várakozások azt vetítik előre, hogy 2009-re megnőtt a gazdasági növekedés visszaesésének az esélye.

A GVI 2008 február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért vagy - kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdezett meg. 

A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. 2008-ban várhatóan a mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomások és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. A diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, ezen vállalati kör több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét.  A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 2008-ban előreláthatóan tovább növekszik, de ezzel együtt  várhatóan mérséklődik a munkaerőpiacon a diplomás pályakezdők jelenléte, mivel a foglalkoztatott diplomásokhoz viszonyítva csökkent a felvenni szándékozott diplomások aránya 2007-hez képest. Utóbbi állítás különösen igaz a gazdasági és jogi végzettségű pályakezdőkre. 

A műszaki végzettséget igénylő foglalkozások esetében a kereslet stabilnak mondható. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 20 ezer forinttal magasabb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági végzettségeknél. A gazdasági végzettséget igénylő foglalkozásoknál nagyobb szórást tapasztaltunk, mint a műszaki szakmák között. A jelenség hátterében feltehetően a gazdasági végzettséget nyújtó felsőoktatási intézmények minősítési különbsége áll.   

Marketing területen bruttó 225 ezer Forint, logisztikai munkakörben és kereskedőként pedig bruttó 207 ezer Forint kezdő alapbérre számíthatnak a diplomás pályakezdők.  Az informatikusok bruttó 258 ezer, a villamosmérnökök bruttó 230 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 229 ezer Forint kezdőbérre számíthatnak.

A GVI vállalati konjunktúra felvételének eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban elérte a mélypontot a növekedés lassulása és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütem kismértékű növekedése fémjelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentősebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A GVI konjunktúra mutató százalékos értéke a 2007 októberi felvételnél 4,2%-ról, idén áprilisra 12%-a nőtt, ami egyértelmű javulást mutat. Ezzel egy 2002 áprilisa óta tartó romló tendencia látszik megszakadni, de a jövő kérdése, hogy ez csak időleges korrekció, vagy középtávon is javuló kilátások fogják jellemezni a magyar vállalati szektort. Figyelmeztető jel, hogy a GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató értéke ismét nőtt (0,49-es értéket ért el), ami a legmagasabb érték a kutatás kezdete, 1998 óta.

Kutatásunkban a diplomás pályakezdők iránti keresletet, ennek rövidtávon várható alakulásást, a pályakezdők képességeivel, tudásával és az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati véleményeket vizsgáljuk. A vélemények felméréséhez 2007. első negyedévében két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 1000 cég, és egy személyes szakértői megkérdezést 30 budapesti székhelyű humánerőforrás-tanácsadó és -szolgáltató cég körében.

A GVI konjunktúra felvétel eredményei szerint 2007. II. félévében rendkívül erős mértékben romlottak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző mutatók, és ugyanilyen romlást mutatnak a vállalkozások jövőre vonatkozó várakozásai is. Ennek megfelelően tovább romlott - nem függetlenül a kormányzat megszorító és kereslet szűkítő csomagjának hatására - a GVI konjunktúra mutató értéke és pesszimistábbakká váltak a vállalati várakozások. Ezzel a 2006 áprilisa után megfigyelhető csökkenő tendencia folytatódott tovább. Jelentősen romlottak a cégek kilátásai a fél évvel ezelőtti helyzethez képest, bár hozzá kell tennünk, hogy e mutatók a tervezett beruházási aktivitáson kívül még mindig a pozitív tartományban mozognak. Ha az idei októberi adatokat a korábbi évek azonos időszakra vonatkozó adataival vetjük össze a kilátások ismételt, és a korábbinál erőteljesebb romlását konstatálhatjuk. A konjunktúra mutató minden összetevőjében - a termelési szintet, a jelenlegi és a várható jövedelmezőséget, a rendelésállományt, és a beruházási aktivitást jelző mutatókban - romlás érzékelhető. Erre utal az, hogy mind a belföldi értékesítés, mind az export kilátásai romlottak az elmúlt évhez képest és a cégek a jövőben sem számítanak számottevő javulásra. Ennek megfelelően míg az elmúlt félévben a jelentős exportálóknál nem történt változás a GVI Konjunktúra Mutatójának szintjében, illetve a belföldi mellett az exportra is termelő cégek várakozásai javultak, addig 2007 II. félévében egyöntetűen romlott a GVI KM értéke mind a belföldre termelőknél, mind az exportálóknál, sőt az előbbiek esetében már a negatív tartományba is került.

Kutatásunkban a hazai piacon működő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatokat, működési mechanizmusokat vizsgáltuk kvalitatív és kvantitatív módszerekkel.

Növekvő bizonytalanság, ellentmondásos várakozások

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Munkaerőpiaci prognózis címmel második alkalommal végez a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól a minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kidolgozott kutatási koncepció alapján. A kutatási program keretében először 2005. szeptember és november között került sor vállalati kérdőíves felmérésre, majd a második adatfelvételt 2006. október 1. és november 17. között hajtottuk végre. Ennek során a versenyszektorból 6046 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és az MKIK GVI munkatársai által feltett kérdésekre.

Borúlátóbakká váltak a magyar vállalkozások

Jelentősen javultak a magyar cégek üzleti várakozásai

A 2005. október-november között végzett kérdőíves vállalati felmérésben az üzleti helyzet és a munkaerő-kereslet alakulásáról valamint a pályakezdőkkel tanulókkal kapcsolatos elégedettségről kérdeztük a vállalatokat.

Kutatásunkban a diplomás pályakezdők iránti keresletet, ennek rövidtávon várható alakulásást és a pályakezdők készségeivel kapcsolatos vállalati véleményeket vizsgáljuk. A vélemények felméréséhez 2005. október és november között két kutatást végeztünk, egy kérdőíves felmérést 121 cég, és egy szakértői interjúsorozatot 30 cég, illetve szervezet vezetőjének vagy HR szakértőjének megkérdezésével.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Munkaerőpiaci prognózis címmel közös kutatást végez a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól a minisztérium és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kidolgozott kutatási koncepció alapján. A kutatási program keretében először 2005. szeptember és november között került sor vállalati kérdőíves felmérésre. Ennek során a versenyszektorból 8040 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és az MKIK GVI munkatársai által feltett kérdésekre.

Javulnak a magyarországi cégek üzleti várakozásai

A második, április 25. és 29. között lefolytatott felmérésben - a vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül - Magyarország EU csatlakozásának évfordulója kapcsán azt vizsgáltuk meg, hogy az elmúlt egy évben milyen változásokat hozott az uniós tagság a kis- és középvállalkozások helyzetében. A kérdések középpontjában a külkereskedelmi esélyek és a piaci viszonyok átrendeződésének feltárása állt. Emellett fontosnak tartottuk megvizsgálni azt, hogy az uniós, ill. a hazai intézményrendszer hogyan befolyásolta az üzletvitelt.

Növekvő bizonytalanság mellett ellentmondásosak a vállalkozások várakozásai

Visszafogottabb várakozások: Pillanatnyi megtorpanás, vagy egy romló tendencia nyitánya?

Kismértékben javuló kilátások

Fordulóponton a magyar cégek várakozásai

Fordulópont? Növekvő bizonytalanság és romló üzleti helyzet